A 2008. augusztusában németül kiadott Das Schwarze Auge: Drakensang ezév februárjában angolul (is) hódító útra indult a világ körül. Egy klasszikus egyjátékos CRPG-ről van szó, mely mentes mindenféle "lehetsz gonosz karakterrel is, de mégsem" hozzáállástól, ami az utóbbi évek TSR alapú játékait jellemzi, helyette akár tetszik, akár nem egy hőst alakítunk, aki megmenti a világot -Aventuriát- a gonosztól. Bár általában nem szokott tetszeni az ilyen előre elkönyvelt szerep, itt nem zavart, a környezet, a történet érdekes, a mellékszálakban pedig kiélhetjük karakterünk személyiségét.
Az introban egy legendát mesél el nekünk egy nagydarab úriember, miszerint sárkányok vigyázták a világot, de a fiatal gyíkok fellázadtak, erejüket tombolásra használták volna inkább. Ebből persze rettenet világháború lett, égett a föld és a levegő, hullottak a népek, satöbbi. Végül sikerült a fiatalságot megrendszabályozni, de Aventuria már nem volt a régi, a népek bizalmatlanok lettek, a csodás gazdagság odalett, birodalmak tűntek el, királyságok születtek a semmiből.
Új játékot indítva a cselekmény egy levéllel kezdődik, melyben öreg barátunk hív meg minket házába, mert feltétlen el akar mondani nekünk valami érdekeset. Természetesen már az odajutással gondok adódnak, aztán az öreggel is problémák lesznek, majd szépen lassan, ahogy gombolyítjuk felfelé a történet fonalát, úgy süllyedünk lefelé a sűrű kakiba. Sebaj, érdekes kalandozásnak nézünk elébe, ahol különféle emberkékkel (és egyéb népekkel) találkozhatunk, társakat szerezhetünk és galád szörnyeket tehetünk el láb alól.
Node, csináljunk magunknak karaktert! Érdemes a fórumokban kicsit utánaolvasni hogyan is működik a Fekete/Sötét Szem rendszere, ne érjen minket később meglepetés. Nem kívánom részletezni a dolgot, de egész jól használhatónak tűnik, bár első kanyarban tán kissé furcsa lehet a D&D-n nevelkedett játékosoknak. Az alábbi kasztok közül választhatunk: lovag, íjász, zsoldos, csatamágus, gyógyító, sarlatán, szélhámos, betörő, tolvaj, elementalista, nekromanta, alkimista, elfek közül erdőjáró, "varázs-szövő", harcos, törpékből pedig zsoldos, mesterember, prémvadász. Mindegyiknek megvan az előnye-hátránya, milyen tulajdonságát, képzettségét lehet jobban-könnyebben fejleszteni a jövőben és mit nem.
Ahogy elkezdünk kalandozni, a látványra, grafikára nem lehet panaszunk, részletgazdag táj, távlatok, domborzat, sokat kell majd gyalogolni, de ez röpke túrává válik a vidéket nézve. A karakterek külsejére se lehet panaszunk, apróságokra is odafigyeltek. Ráadásul nagyon jól lett leprogramozva (ugye ez a második kiadás, ne felejtsük el), sehol egy bug, rés, lyuk, szakadás a virtuális valóság szövedékén. Egyetlen hibának fel tudom róni, hogy a tucatellenfelek lehetnének változatosabb külsejűek, ne legyen klónok háborúja a játékból.
A hangok miatt sem lehet okunk túlzott nyavalygásra, kicsit lehetne élőbb a vidék, lehetne több hang szerte a világban. Gyanítom hely- (és pénz)takarékossági okokból a párbeszédeknek csak az elején van szinkron, utána némán tátognak a disputálók. Így kialakul egy képünk az illető hangjáról, de nem kell egy külön dvd a beszélgetésekhez. A zene kellemes, hű a világhoz, kitölti a hátteret, jó.
Könnyen megszokhatjuk az irányítást, semmi bonyolult vagy nehéz nincs benne, egyszerű, de jól használható. A karaktert terelgetve én az egész játék alatt két olyan hordót-ládikát találtam, amit hiba miatt nem tudtam kinyitni (nem tudott rendesen odaállni mellé a figura), egyébként példásan lehet haladni. Az NPC-k időnként beragadnak, de nem vészes, az NWN2-höz képest zsenik követnek minket útjainkon. A kamera pozíciója sajna nem szabadon mozgatható keresztül-kasul a vidéken, de ez legyen a legnagyobb baj.
Mint említettem a játék során egyre nagyobb kulimászba kavarodunk, az élményt leginkább két dolog nyújtja - a világ felfedezése és a kaland felgöngyölítése. Alapvetően lineáris a történet, de a velünk kószáló társakon keresztül (is) sok mellékküldetést összeszedhetünk. Tucatszor fogjuk azt hinni, hogy na, most ez a vége a játéknak, de nem, még annál jóval tovább fog tartani. Ennek eredményeképp a tényleges vége se rúg gyomorszájon, kicsit késve kap észbe az ember, hohó, erre vártunk! Sok-sok óra után válik kicsit unalmassá a sok szörnyklón-gyakás, de nagy baja, hogy nem ingerel újrajátszásra, hisz ugyanazt a történetet járnánk végig ismét, ráadásul hála a jó sztorinak, még emlékezni is fogunk rá.
A nehézsége jól el van találva, ha átlagolunk, de ha a részleteket nézzük, akkor már vannak problémák. A csaták többsége nagyon könnyen túlélhető, de van néhány olyan harc, amin csak sokadjára tudunk átjutni, mindenféle trükkhöz folyamodva - elszalad, gyógyul, visszaszalad. Van benne némi gondolkodásra ingerlő helyzet, nem vészes, de legalább van.
Összességében egy nagyon kellemes, jól sikerült játék, mindenkinek tudom ajánli, egyrészt mert új világot ismerhetünk meg, nem a már -számomra- unalmas Forgotten Realms tájain barangolhatunk a szokásos Magic Missile/Fireball halmokat lövöldözve ellenfeleinkbe. Másrészt ez egy példásan összerakott termék, ha lehetne kapni itthon, akkor gondolkodás nélkül megvenném, hogy támogassam őket. És figyelem, már készül az új rész The River Of Time címmel.
Szerintem a(z)
- grafika: 5 (biztos lehetne szebb, de ennél jobban leprogramozott nem hiszem)
- hang: 4 (kellemes muzsika, kellemes hangok)
- irányítás: 5 (minimális hiba)
- élmény: 4 (nagyon élvezetes, de egyszer végigjátszós)
- agytorna: 3 (sok rejtély nincs)
Összesen: 4,2/5
a képeket a GameSpotról szedtem
hivatalos oldal: http://www.drakensang.com
Posts
